Nem panaszkodom, de beírom! Beírom én!
Ott van a kockás füzet. Kockás? Azért sem leszek vonalas! Sokan írtak már bele eddig is. Biztosan változik valami, hiszen arra való a panaszkönyv. Vélemény füzet. Lehet abban akár dicséret is. Láttam, valaki beírta, hogy a tegnapi kökörcsin leves isteni volt! Változtattak rajta: a mai már nem olyan jó. Ha holnap is kökörcsin leves lesz, felrakom a szájmaszkot!
Nem panaszkodom,
de valaki beírta szerdán, hogy a sárgaborsó főzelék(katonai nevén stoki, vagy stokeráj) ehetetlenül sós. Mit lehet ezzel kezdeni? Itt van a recept, azt mondja 1 traktor sárgaborsó, 3 és fél lapát tengeri só… Na, most mennyit vegyünk le belőle?
Nem panaszkodom,
a főtt krumpli is megjavult. Hónapokig „roppanós” volt a fele, félig nyers. A fele kemény maradt. Nem tudtuk miért? Miért pont az a fele? Slézingerné sem tudta. Pedig ő megeszi a maradék paprikás burgonyát is, köretnek pempősítve. A felétől valamiért kemény maradt a krumpli… hiába nevezték át burgonyának. Talán ketten főzték. az volt a baj, nem tudtak megegyezni. Vagy nagyon kemény a csapi víz. Mire a víz megpuhul, legyengül a gáz. Az asszonyok észrevették, hogy hiába készítik elő ugyanúgy a pörköltet ugyanabban a lábasban, kisebb a láng, erőtlen. Az idén nyers maradt, ami tavaly odaégett.
Nem panaszkodom,
csak a konyhásokat féltem, mert haragudni fognak. hogy beírtam. Ugyanis sok minden finom, de az meg kevés: Kicsi, vékony. Egy kanálon elfér a sült hús. Mostanában nagyon puha a hús. Néha túl puha. Hol van az az ember, aki eddig a krumplit főzte? Miért nincs süti? Torta? Vagy egy kis somlói? Furmint is jó. Gesztenyepüré? Piskóta, pogácsa? Régen volt isler, linzer, kis csoki, cukorka, hogy bejöjjünk máskor is! Hogy becsalogassanak, kedvünk legyen, mert nem olyan jók az éttermi zajok. Hogy legyen kedve az embernek a kökörcsin leveshez ! Mert valaki mindig köhög, krákog vagy félrenyel.
Nem panaszkodom,
de mindenki tudja hogyan viselkedik a májkrém-konzerv, ha letéped a tetejét? Először egy kávéskanálnyi sárga, büdös zsír, vagy fáradt olaj fröccsen ki a nadrágodra, a tasakjából kiszabaduló méz ragacsos foltja mellé. Távolabb a kés hegyéről lecsúszó margarin elkent darabja fénylik az ingeden, amit forró vízzel próbáltál kivenni, úgy ahogy. Nem tudom miféle istenek intézik , hogy a foltok soha nem egymásra esnek, mindig egymás mellé. A legújabb, hogy a májkrém fekete belül. Ha marha. Ha fekete volt a marha, esetleg feketén vágták. Viszont nincs benne sárga zsír. Ne egyétek meg! Ha megettétek, ne írjátok be, úgysem hiszi el senki. Nem is marhamájkrém volt, hanem szárnyasmájkrém, az tud repülni, csak egy üres folt kell neki a nadrágodon!
Nem panaszkodom,
de nem is írom be. Mindenki rám fog haragudni. Kisebb lesz a hús. Vagy a kanál… Meg a nemlétező süti… Meleg van. Nincs semmi ennivaló a televízióban? Régebben legalább voltak benne csövek. Most legfeljebb csövesek, maszkban.
Nem panaszkodom,
de valaki beírta szerdán, hogy a sárgaborsó főzelék(katonai nevén stoki, vagy stokeráj) ehetetlenül sós. Mit lehet ezzel kezdeni? Itt van a recept, azt mondja 1 traktor sárgaborsó, 3 és fél lapát tengeri só… Na, most mennyit vegyünk le belőle?
Nem panaszkodom,
a főtt krumpli is megjavult. Hónapokig „roppanós” volt a fele, félig nyers. A fele kemény maradt. Nem tudtuk miért? Miért pont az a fele? Slézingerné sem tudta. Pedig ő megeszi a maradék paprikás burgonyát is, köretnek pempősítve. A felétől valamiért kemény maradt a krumpli… hiába nevezték át burgonyának. Talán ketten főzték. az volt a baj, nem tudtak megegyezni. Vagy nagyon kemény a csapi víz. Mire a víz megpuhul, legyengül a gáz. Az asszonyok észrevették, hogy hiába készítik elő ugyanúgy a pörköltet ugyanabban a lábasban, kisebb a láng, erőtlen. Az idén nyers maradt, ami tavaly odaégett.
Nem panaszkodom,
csak a konyhásokat féltem, mert haragudni fognak. hogy beírtam. Ugyanis sok minden finom, de az meg kevés: Kicsi, vékony. Egy kanálon elfér a sült hús. Mostanában nagyon puha a hús. Néha túl puha. Hol van az az ember, aki eddig a krumplit főzte? Miért nincs süti? Torta? Vagy egy kis somlói? Furmint is jó. Gesztenyepüré? Piskóta, pogácsa? Régen volt isler, linzer, kis csoki, cukorka, hogy bejöjjünk máskor is! Hogy becsalogassanak, kedvünk legyen, mert nem olyan jók az éttermi zajok. Hogy legyen kedve az embernek a kökörcsin leveshez ! Mert valaki mindig köhög, krákog vagy félrenyel.
Nem panaszkodom,
de mindenki tudja hogyan viselkedik a májkrém-konzerv, ha letéped a tetejét? Először egy kávéskanálnyi sárga, büdös zsír, vagy fáradt olaj fröccsen ki a nadrágodra, a tasakjából kiszabaduló méz ragacsos foltja mellé. Távolabb a kés hegyéről lecsúszó margarin elkent darabja fénylik az ingeden, amit forró vízzel próbáltál kivenni, úgy ahogy. Nem tudom miféle istenek intézik , hogy a foltok soha nem egymásra esnek, mindig egymás mellé. A legújabb, hogy a májkrém fekete belül. Ha marha. Ha fekete volt a marha, esetleg feketén vágták. Viszont nincs benne sárga zsír. Ne egyétek meg! Ha megettétek, ne írjátok be, úgysem hiszi el senki. Nem is marhamájkrém volt, hanem szárnyasmájkrém, az tud repülni, csak egy üres folt kell neki a nadrágodon!
Nem panaszkodom,
de nem is írom be. Mindenki rám fog haragudni. Kisebb lesz a hús. Vagy a kanál… Meg a nemlétező süti… Meleg van. Nincs semmi ennivaló a televízióban? Régebben legalább voltak benne csövek. Most legfeljebb csövesek, maszkban.
Beírom. Minden nagyon szép. Minden nagyon jó. Mindennel meg vagyok elégedve! Ha egyszer kijutok innen, megtudom, hogy ez már demencia vagy kökörcsin, vagy csak elsóztam?
Levelét elolvasta: Szilágyi Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése